• 2020-09-28
• Írta: admin

Mikor szüretelünk?

Ahogy Szüreti körképünkből is látható volt, kifejezetten változatos, hogy ki mikor kezdi a szőlő betakarítását. A Babarczi Szőlőbirtokon augusztus 24-én kezdtek neki a munkálatoknak, míg a Dubicz és Lisicza borászatok már a hónap közepén nekiláttak a szüretnek. Azonban, míg az előbbinél ez egy héttel korábban volt, mint megszokott, az utóbbinál az elmúlt évekhez képest már egy-két hetes csúszást jelentett. De mitől függ akkor a pontos kezdés időpontja?

Ami biztos: nem lehet egy adott napot meghatározni, hogy ekkor indul a szüret. A munka kezdete függ a régiótól, időjárástól, szőlőfajtától, hogy milyen bort készítenek a szőlőből. Vannak korai érésű (augusztus eleje-közepe), középérésű (augusztus vége, szeptember eleje-közepe) és kései érésű fajták (szeptember vége, október eleje). Hamarabb leszedik a könnyedebb, fehér vagy rosé borokhoz a szőlőt, mint a vörösekhez, vagy általában a testesebb borokhoz, amiknek jót tesz, ha tovább érik a termés. De hosszabb távon az általános felmelegedés is hatással van rá. A borászok minden évben a fürtök megfigyelése és a várható időjárás függvényében döntenek arról, melyik föld szüretjét pontosan mikor kezdik meg, hogy a szőlőt a lehető legideálisabb arányú cukor- és savtartalommal takarítsák be. Ami nagy felelősség, mivel alapvetően befolyásolja a bor minőségét.

Ez nem mindig volt azonban így. Néhány száz éve még az volt a megszokott, hogy adott területen a földesúr központilag határozza meg a szüret kezdetét, hogy egyszerre szedhessék be a bordézsmát és egyéb kapcsolódó földesúri adókat, és a szőlőtulajdonosok és jobbágyok ne bújhassanak ki a fizetés alól. Ez az alkalom gyakran kötődött jeles napokhoz, és a helyi jellegzetességeket azért figyelembe vették, így területenként más-más nevezetes napot köthetünk hozzá, például

• az Alföldön Szent Mihály napját (szeptember 29.),
• a Dunántúlon Terézia napját (október 15.),
• Tokaj-hegyalján pedig Simon-Júdás napját (október 28.).

Volt, ahol a munka kezdetét harangzúgás és mozsárágyúk dörgése jelezte, és a szüret idejére még a törvénykezést is beszüntették. A munka végeztét pedig mulatozással: a hagyományos szüreti felvonulással, bállal ünnepelték – ez a szokás máig számtalan helyen fennmaradt, így sokaknak ismerős.

Néhány érdekesség még a szüret idejéről:

• Bár ha belegondolunk, természetes, mégis ritkán jut eszünkbe, hogy a déli féltekén ez is fordítva van: ott fél év csúszással, a mi tavaszunk ideje alatt szüretelnek.
• Egyes helyeken akár még decemberben is tartanak a munkálatok. A kuriózumnak számító jégbor például az ekkor leszedett fürtökből készül.
• Van, ahol nem nappal, hanem az éjszakák folyamán szüretelnek.

Az éjszakai szüret okairól és előnyeiről hamarosan egy újabb bejegyzésben írunk. Ha nem akarsz lemaradni róla, kövesd be Facebook oldalunkat, ahol szintén megosztjuk majd, amint kikerül: facebook.com/borhalo