• 2023-01-23
• Írta: admin

A borászoknak az új év első fontos eseménye a Vince napi vesszőzés. De mit is jelent pontosan? Mit történik ilyenkor? Milyen előremutatást kaphatunk általa? 
Cikkünkből minden kiderül, de ha te már tisztában vagy vele, miért is rügyeztetnek Vince-vesszőket a gazdák, akkor mielőtt belemennénk a részletekbe, lássuk a meglepetést!

Szívesen kísérleteznél, rügyeztetnél Te is? Gondoltunk rád.

Január 22. Vince napja. A szőlősgazdák ilyenkor a meleg szobában vízbe állítják a lemetszett Vince vesszőket, amiből pár hét múlva megjósolhatják a következő szüret gazdagságát.

Ha sok rügy kihajt, akkor bőséges lesz a termés, ha nem, akkor szomjúhozás várható...

Minden borszerető kíváncsi a várható termésre, ezért több éves hagyományunkhoz híven, idén is két neves borászunktól kértünk magunknak és neked is Vince vesszőket, hogy saját magad is megjósolhasd, milyen szüret vár ránk az idén.

Lelovits Tamástól Villányból Cabernet Sauvignon,
Káli Balázstól a Káli-medencéből Chardonnay és Szürkebarát vesszőket kaptunk és adunk ajándékba mától Borháló üzleteinkben.

A kihajtott vesszőket akár el is ültetheted a kertedben, így pár év múlva saját magad is kiváló nemes szőlőket szüretelhetsz majd.

A vessző mellé jó tanácsokat és rügyeztetési útmutatót is adunk.

Érdemes sietni, mert a vesszők száma véges!

A földeken dolgozó és ebből megélő gazdák mindig is számításba vették az időjárást és a termést befolyásoló tényezőket. Bár ezek a néphagyományok leginkább még az ősi hitvilágból származtak. Azonban a kereszténység elterjedésével a borászat sem maradt ki, ami a védőszentek ünnepeit illeti. Gondoljunk csak Szent Mártonra (Márton napok), vagy Szent Györgyre. Nem kivétel ez alól Szent Vince ünnepe sem. 

Ki is volt Vince? 
Szent Vince a vincellérek védőszentje. Vértanú volt, akit Hispániában kegyetlenül kínoztak halálra a keresztény üldözések idején. Vincét még a halálban sem lehetett legyőzni, a természet erői is védelmezték meggyalázásra kidobott testét.
A szőlő védőszentek közül január 22-én Szent Vince nyitja a sort. 
Mit is kell tennie a borászoknak ezen a napon? 
Fontos „követelmény”, hogy sok bort kell inni a bő termés érdekében, így biztosak lehetnek abban, hogy ha fénylik Vince, ha nem, neve napja végül mindig mosolygósra sikeredik.

A gazdának áldassék a neve
Poharunkba’ legyen a hegy leve
Mert amikor megcsordul a VINCE
Megtelik, így tele lesz a pince.
 
A hagyománytisztelő boros gazdák Szent Vincét a bor védőszentjének, neve napját pedig hagyományos termésjósló ünnepnapnak tartják. Január végén a “szőlővessző pálfordulóján” már készülődik a tavasz, legalábbis kezd visszavonulni a tél. A Szent Vincéhez kötődő hagyomány egyébként a Villányi borvidékhez közeli Drávaszögből terjedt el.
A szőlősgazdák a Vince-nap időjárásából és a metszett “Vince vesszők” állapotából jósolták a szüret gazdagságát. A vesszőket üvegbe, melegbe tették, s várták hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor bőségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjúhozás várható…
Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. A biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetettek, például a bekapáláskor bort rejtettek a föld alá, vagy a szőlősorok végére hurkát, disznósajtot, „gömböcöt” kötöztek, ezzel ösztönözve a szőlőfürtöket a növekedésre. A legáltalánosabb azonban a pincejárás hagyománya, a borászok egyik pincéből a másikba járva kóstolták egymás borait és áldomást mondtak/énekelnek a jó termésért.
Ha Vince napján olvadt a hó, illetve szép napos idő volt, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Számos rigmus maradt ránk:

“Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince!”

Azonban nem pusztán néphagyomány a Vince-napi vesszővágás, hiszen a szőlő fenológiája (fejlődési szakasza) január végére túljut a mélynyugalmi állapoton, ezért éppen ilyenkor kell vizsgálni a vesszők állapotát. A vizsgálat több fázisból áll, a legfontosabb és legkönnyebben ellenőrizhető a vessző fa- és bélrész aránya. A szép, egészségesnek tűnő vesszőt megvágva azonnal látható a fa és bél aránya, illetve a metszéslap színe, mely jó esetben szép borsózöld. Ha nem túl vastag a bélrésze a vesszőnek, akkor kicsi az esély arra, hogy károsítja a fagy. Amennyiben nagyon vastag, annak több oka is lehet. Talán az, hogy sok volt a csapadék vagy túlzottan magas volt a hozzáadott tápanyag, de lehet még oka az is az eltolódott fa–bél aránynak, ha nagyon vissza lett korábban metszve a szőlő, mert azáltal vegetatív túlsúlyú lett.

Itt is fontos az időjárás
A vesszővágáskor jósolt termés mértéke nagyban függ attól, hogy milyen volt a korábbi ősz. Különösen befolyásolja a termést az augusztusi, illetve szeptemberi időjárás, hiszen akkor történik a rügydifferenciálódás. Az annyit jelent, hogy akkor alakulnak ki a rügyekben a fürtkezdemények.
Általánosságban elmondható, hogy mímusz 10 fok felett szinte egyik szőlőfajta sem károsodik. Mínusz húsz fok alatt azonban minden fajta súlyos károkra számíthat.

Tudományos háttér
A másik vizsgálati mód, amikor a rügyet szikével boncolják. Középen kettévágva láthatóvá válnak, különösen mikroszkóp alatt, a rügyekben bújó fürtkezdemények. Ha borsózöld színű a szétvágott rügy, akkor egészséges. Ha sötétbarna vagy fekete, akkor az a rügy károsodott, illetve elfagyott. A növény természetesen ettől még tovább él, de a termés lényegesen kevesebb lesz, mivel a károsodott világos rügyek melletti mellékrügyek hajtanak majd ki. A boncolásos vizsgálat helyett egyszerűbb, ha bevisszük szobahőmérsékletre a vesszőt, és vízbe állítjuk. A vázában tíz-tizenkét nap alatt kihajt annyira a vessző, hogy láthatóvá válnak a fürtkezdemények. Ez azért is jó, mert tudunk következtetni az adott évi termésmennyiségre, de azt a célt is szolgálja a hajtatásos vizsgálat, hogy megtudhatja a gazda, melyik rügyemelet hozza a fürtöket. Ezen tudás ismeretében magabiztosabban tervezhető a metszés is. A csúcsdominancia miatt a felsőbb, azaz alulról számolva a 8–12. rügy terem a legjobban. Ha károsodott valahol a vessző, akkor ennek megfelelően hosszabbat kell hagyni. Megbízhatóbb vizsgálat, ha nem a vázában hajtatjuk a hosszú vesszőt, hanem rügyemeletenként feldaraboljuk, és fektetve tesszük egy rácsos vizsgálati tálcába és vízbe a rügyeket. Ilyenkor fontos felírni, hogy melyik rügy hányadik volt a darabolás előtt.

Természetesen manapság a borászatok már ezt a hagyományt inkább rituális értéke miatt használják, mivel léteznek pontosabb és korszerűbb megoldások mind a metszésre, mind pedig a termés vizsgálatára is. 

Ettől függetlenül érdekes és izgalmas, ha mi is haza tudunk vinni egy különleges fajta vesszőjéből, hiszen akár előre is meg tudjuk jósolni az adott borász termését. Ezután pedig csak ki kell várni az eredményt. 

Ha ügyesen rügyezteted és gondozod a szőlővesszőket, akkor akár el is ültetheted őket, és hamarosan olyan szőlő terem majd a kertedben, ami igen nagy ritkaságnak számít, hiszen 2 kiemelkedően sikeres borászatból származik.

Várunk szeretettel üzleteinkben az ország közel 50 pontján!

A Borháló csapata